Villamos kockázatok: elektromos tűz
Ez az Elsafe elektromos kockázatokkal foglalkozó cikksorozata. Ebben a fejezetben az elektromos tüzek kialakulását fogjuk átvenni, hogy értsétek milyen módokon tud az elektromos áram tüzet okozni.
Az országos tűzmegelőzési bizottság által kiadott közleményekben az elektromos tüzek eredete 3 fő okra vezethető vissza leggyakrabban:
- Kábelek, vezetékek túlterhelése
- Nagy átmeneti ellenállás
- Villamos ív, kisülés
Sorra is fogjuk venni ezeket az okokat, de előbb nézzétek meg a katasztrófavédelem statisztikáit a keletkezési okok elosztásáról:
A katasztrófavédelem statisztikáiban az elektromos tüzek rangsora a lakástüzekben és számszerű adatok is elérhetők. Ezekben a statisztikákban láthatjuk, hogy az elmúlt 10 évben botrányosan emelkedik a tűzesetek száma, és hogy az elektromos tűz a második helyet foglalja el. A katasztrófavédelem minden ilyen jellegű kiadványában leírja, hogy a tűzesetek megelőzhetők, villamos felülvizsgálatok időszakos elvégeztetésével.
1. Kábelek, vezetékek túlterhelése:
Nagyon gyakori hiba manapság, hogy a régebbi épületeket, úgy kezeljük mintha újak lennének. Az egy dolog, hogy az időszakos felülvizsgálatok nincsenek elvégezve, de a szakik is előszeretettel fűzik fel sorra a nagyobbnál nagyobb terheléseket (a fogyasztók nyomására persze) egy olyan épület villamos hálózatára, ami nem arra lett méretezve. Gondoljunk bele, mennyivel több fogyasztónk van mint 30-40 de akár 20 éve volt. Arról nem is beszélve, hogy a 30-40 éves épületeknél többnyire alumínium vezetékeket használtak, ami kevésbé terhelhető a rézhez képest (ugyan azon a keresztmetszeten). Az sem volt, divat régen, hogy felosztunk egy szimpla családi házat 5-10 körre és a nagyobb fogyasztókat célkábellel ,külön körön tápláljuk meg. Vagyis, egyes házak összes terhelése 1-2 vezetéken összpontosul, ami ha valami csoda folytán elviselné a terhet, amit újonnan rászabtak, akkor is ellene dogozik az idő vasfoga. A régebbi kábelek, vezetékek szigetelései 30-40 év alatt elöregedhettek annyira, hogy szigetelési ellenállásuk lecsökkenéséből baj legyen. Egy VBF során erre is fény derülne és a gyenge láncszemeket potom pénzért (tűzkárhoz képest) újra lehetne húzni.
2. Nagy átmeneti ellenállás:
Fizikaóráról biztos ismerős az áram, feszültség, ellenállás hármas és hogy egyik nincs a másik nélkül, vagyis milyen jól harmóniában vannak. Ha kicsi az ellenállás akkor az áram csekély akadállyal tud folyni rajta, ha nagy akkor megdolgoztatja kicsit az elektronokat. Minél nagyobb, annál jobban kell dolgozni az elektronoknak, hogy a föld (0 potenciál) fele haladjanak. Ez a többlet munka hőtermeléssel jár természetesen és innentől öngerjesztő a folyamat. A hőtágulás következtében a kötések lazulnak, a műanyag alkatrészek lágyulnak, ami még lazább kötésekhez vezet, ami még nagyobb átmeneti ellenálláshoz. Végül eljut oda folyamat, hogy a melegedés begyújtja a környezetét. Ez ellen van védekezési mód, ugyanis az áram-védőkapcsoló (ÁVK vagy RCD) lekapcsolhat ilyen esetekben. A Schneider Electricnek van erre egy egész jó animációs videója:
Ahogy a videón is kivehető, akár egy kilazult konnektor is okozhat kötéslazulást, de ami inkább jellemző, az a régebbi épületeknél kialakult anyagfáradás vagy például a változó hőmérséklet okozta hőtágulások és persze a szakmában állandó téma alumínium vs. réz páros okozta átmeneti ellenállás. Ugyanis a 2 fém találkozásánál elektrokémiai korrózió indul meg ami az évek során egyre csak emeli az átmeneti ellenállást. Számtalan lakástűz volt erre vissza vezethető és szinte minden szakember tárt már fele kötést, ami konkrétan szikrázott.
3. Villamos ív, kisülés
A villamos ív munkáját jó esetben befogjuk például hegesztéshez. Nem éppen szerencsés esetben zárlatoknál fordul elő, vagy a villámáram nem megfelelő elosztásakor és a védőtávolságok be nem tartásakor. Van bőven elrettentő videó a nem szerencsés esetekről.
Az ív a két elektróda, a pozitív anód és a negatív katód között ég és ha a kettő közötti gázban pl. levegőben áram folyik, akkor gázkisülésről beszélünk. Váltakozóáramú ívnél egy másodperc alatt több 1000 kisülés történik, és kioltása viszonylag könnyű. Egyenáramú ívet nehezebb kioltani mert nem változik periodikusan a töltéseloszlás így nem elég csak az újra gyulladást megakadályozni mint a váltakozóáramnál.
Érthetően a zárlatról: Rövidzár találóan arról kapta a nevét, hogy az áramköri hurok egy végberendezését kizárja a körből, vagyis a fázisvezető nem rajta keresztül záródik egy másik potenciállal hanem "rövidebb" úton (szintén találóan az angol neve "short circuit" vagyis rövid áramkör). Ez lehet egy másik fázisvezető, ekkor fáziszárlatról beszélünk, vagy lehet 0 potenciál vagyis a védő-összekötővezető, nulla vezető vagy egy idegen vezetőképes rész. Ekkor beszélünk földzárlatról. Szemléltetése nagyon egyszerűen a következő képen:
Zárszóul annyit, hogy higgyétek el nem olyan ritka és bonyolult eseményfolyamat ez. A tűzbiztonság és villamos biztonság ellenőrzése 3-6 évente nem olyan megterhelő a pénztárcádnak mint egy tűzkár. A biztosítók tudnak fogást találni, az üzemeltetésen felülvizsgálati jegyzőkönyvek hiányában, és ahogy az autód garanciája bukik, ha nem végezteted el a kötelező szervizeket, ellenőrzéseket a megadott mérföldköveknél, úgy a biztosításod sem él erre a káreseményre ha nem üzemeltetted megfelelően.