A minap szembesültem vele, hogy az átlag villamos energia fogyasztók tetemes része nem értik miért is rendetlenkedik az áram ellátás egy erősen szeles időben. Vesézzük ezt ki. 

"Egy kis szél és már nincs áram?" "Komolyan ezért fizetek? " "Mit csinálnak ezek hogy leesik egy kis eső és fúj egy kis szél és fél napra elmegy az áram?" Az első amivel szembesülök az ilyen kommentek láttán, hogy az emberek tényleg nem tudják mekkora munka egy ilyen rendszert egyben tartani a mellett, hogy milyen költséges. A másik, hogy mennyire természetesnek veszik, hogy a villamosenergia szolgáltatás mindig elérhető. És ez a ti hibátok? Dehogy! 

Hogy is működik ez?

Kicsit vegyük át az elemeit hogy megértsd mért nem olyan egyszerű szeles időben stabilan tartani az ellátást.

A villamosenergia erőművi állomásokból jön (atomerőmű, szélerőmű, gázerőmű, naperőmű stb.), ezt tudjuk. Ott feltranszformálják a feszültséget 120kV-ra (kilovolt) vagyis 120 000 Voltra, ezt hívjuk NAF-nak vagyis nagyfeszültségnek. A fizikai okát nem kell tudnod, annyi a lényeg, hogy a villamosenergia magas feszültségen, kevesebb veszteséggel szállítható, viszont nehezen kezelhető. Ezért a városok melletti alállomásokban vissza transzformálják 22kV-ra, ami már kevésbé veszélyes vagyis kisebb oszlopokon szállítható, de még mindig nem felhasználóbarát. Ezt hívjuk középfeszültségnek vagyis KÖF-nek. Csak az, hogy eljutottunk az erőművi állomásból az alállomásokig 120kV-on, bődületes, anyag és üzemeltetési költség. A felsővezetékek sok ezer oszlopon szállítják az energiát A-ból B-be, aminek aztán patika állapotban kell lenniük, hiszen utak, szántóföldek felett húzódnak, valamint ha kiesnek a körből, akkor komoly átkapcsolásokat kell végre hajtani, hogy az energia eljusson a felhasználókhoz. Gondold át, hogyan végzel karbantartást egy hálózaton, amit nem kapcsolhatsz le? Erre még visszatérünk.

Az alállomási letranszformálások után 22kV-on már a városok felsővezetékein és földkábelein szállítják az energiát az egyes transzformátor körzetekhez vagyis hozzátok. Amit az utcádban/szomszéd utcában látsz egyes oszlopokon néha búgó gépek, azok az oszloptranszformátorok. Nekik van szerepük abban, hogy konkrétan milyen minőségű energiát kapsz, tehát a 230 V-os 50Hz-es feszültséget. Ezt nevezzük kisfeszültségnek vagyis KIF-nek.

A gyenge pont.

A leírtak alapján szerinted, hol nem tudnád kiküszöbölni, vagy csillapítani az időjárás okozta folyamatokat? Azt hiszem egyértelmű, hogy a szállító hálózat lesz a gyenge láncszem, hiszen több 100-1000 km-en húzódnak az oszlopok és vezetékek egybefüggő láncai. Hegyen, völgyön, erdőn és mezőn át jönnek a te városodba, ahol még tovább osztódva szintén főleg felsővezetéken, légkábelen jutnak el az otthonodig. Elvárni, hogy minden oszlopon üljön egy ember és nézze, ha baj történik erős lenne. Mért nem teszik le az egészet földbe? Kérded! Nos ez jól hangzik és meg is lehetne csinálni, de vizsgáljuk meg az anyagi vonzatát, utána a karbantarthatóságát. 1m földbe fektethető kábel több mint 10 ezer forintba kerül jelenleg (2023-ban). Vagyis 1km földkábel több mint 10 millió forint. Itt ha csak a hozzád eljutó nyomvonalat (mondom nyomvonalat, nem munkadíjjat, gépköltséget, logisztikát stb.) számítjuk akkor is több mint 100km-ről beszélünk. Az több mint 1 milliárd csak az hogy a te házadig eljutó teljes nyomvonal földben legyen (több ezer trafó körzet van Magyarországon szóval több 1000x 1milliárd forint értékről beszélünk). És ez csak a kábelmennyiség. A felsővezeték csupasz így jóval olcsóbb még az oszlopokkal együtt is. A karbantarthatósága is jóval olcsóbb, hiszen ha rádől, egy fa, vagy rövidre zárja egy állat, az könnyen észrevehető és gyors beavatkozást lehet tenni. Persze a hiba % is nagyobb, hiszen a földkábelt védi a körülvevő közeg, de ne gondoljuk, hogy az örökös. A föld mozgása, egy villámcsapás 1-1 rágcsáló állat a földkábelt is amortizálja, és itt a hibahely beazonosítása sokkal macerásabb és hosszadalmasabb műveletm, akár csak a kiásása és toldása. Szóval ha földben lenne, és baj történik 5x ilyen hosszú időre esik ki az áramszolgáltatás otthonodban, persze jóval ritkábban. A leírtak alapján döntsd el, melyik tűnik jobbnak ár/érték arányban.

A gyenge pont.

A leírtak alapján szerinted, hol nem tudnád kiküszöbölni, vagy csillapítani az időjárás okozta folyamatokat? Azt hiszem egyértelmű, hogy a szállító hálózat lesz a gyenge láncszem, hiszen több 100-1000 km-en húzódnak az oszlopok és vezetékek egybefüggő láncai. Hegyen, völgyön, erdőn és mezőn át jönnek a te városodba, ahol még tovább osztódva szintén főleg felsővezetéken, légkábelen jutnak el az otthonodig. Elvárni, hogy minden oszlopon üljön egy ember és nézze, ha baj történik erős lenne. Mért nem teszik le az egészet földbe? Kérded! Nos ez jól hangzik és meg is lehetne csinálni, de vizsgáljuk meg az anyagi vonzatát, utána a karbantarthatóságát. 1m földbe fektethető kábel több mint 10 ezer forintba kerül jelenleg (2023-ban). Vagyis 1km földkábel több mint 10 millió forint. Itt ha csak a hozzád eljutó nyomvonalat (mondom nyomvonalat, nem munkadíjjat, gépköltséget, logisztikát stb.) számítjuk akkor is több mint 100km-ről beszélünk. Az több mint 1 milliárd csak az hogy a te házadig eljutó teljes nyomvonal földben legyen (több ezer trafó körzet van Magyarországon szóval több 1000x 1milliárd forint értékről beszélünk). És ez csak a kábelmennyiség. A felsővezeték csupasz így jóval olcsóbb még az oszlopokkal együtt is. A karbantarthatósága is jóval olcsóbb, hiszen ha rádől, egy fa, vagy rövidre zárja egy állat, az könnyen észrevehető és gyors beavatkozást lehet tenni. Persze a hiba % is nagyobb, hiszen a földkábelt védi a körülvevő közeg, de ne gondoljuk, hogy az örökös. A föld mozgása, egy villámcsapás 1-1 rágcsáló állat a földkábelt is amortizálja, és itt a hibahely beazonosítása sokkal macerásabb és hosszadalmasabb műveletm, akár csak a kiásása és toldása. Szóval ha földben lenne, és baj történik 5x ilyen hosszú időre esik ki az áramszolgáltatás otthonodban, persze jóval ritkábban. A leírtak alapján döntsd el, melyik tűnik jobbnak ár/érték arányban.

Összegzés

1. A villamos elosztóhálózat erősen ki van téve az időjárásnak és az élővilágnak.
2. Földbe való telepítése megoldható, de rendkívül költséges, amit végőssoron a fogyasztók nyelnének le, de őszintén, már most sem kevés a villanyszámlád éves szinten, mi lenne ha még a földbe fektetést és fizetned kellene?!
3. A FAM szerelés nem mindig megoldható, muszáj kikapcsolni.
4. Az áramszolgáltató érdeke, hogy legyen villamos energiaszolgáltatás, mert nekik is súlyos kártérítéseket kell fizetni, bizonyos esetekben ha nem stabil az ellátás.