Ha magadra nem is, gondolj a gyermekedre, munkavállalódra!

Bele is csapnék a drámai részébe a dolognak és utána foglalkozunk a tudományos részével is. A fenti képnek nem véletlen, tettem be a gyerekeket, amint elosztókkal játszanak. Túl sok a tragikus gyermek baleset, ami megfelelő érintésvédelemmel megelőzhető lett volna. Az áramütésnek számos oka lehet, azonban az egyik leggyakoribb ok a nem megfelelően földelt, illetve meghibásodott elektromos berendezések használata. A hibásan bekötött elektromos vezetékek, nem megfelelően karbantartott készülékek, vagy azok használata olyan körülmények között, amelyek az elektromos árammal való érintkezés kockázatát növelik (például nedves környezetben, vagy amikor a kezek nedvesek), mind nagyobb valószínűséggel okoznak áramütést. Ezt nem tapasztalatból vagy légbőlkapottan mondom, hanem statisztika alapján (MOK, OKF). Itt le is ütöm, hogy ha komolyan lenne véve a villamos biztonsági felülvizsgálat, akkor minden érintésvédelemből fakadó baleset és haláleset megelőzhető lenne!!!

További statisztika: világszerte a munkabelesetek vezető oka az áramütés. E mellett elmenni egy munkáltatónak echte felelőtlenség több szempontból is. Először is a munkavállaló olyan feltétellel dolgozik munkaadójánál hogy az az elérhető legnagyobb biztonsági szinttel szolgáltatja a munkahelyeket, vagyis a biztonságos üzemeltetés betartása vagy elhanyagolása nem az ő döntésük. Innentől fogva ha a munkavállaló minden szabályt betartva mégis áramütést szenved, ő csak áldozat lehet. Pont ezen logika mentén a hatóságok, akit nagyon csúnyán megfognak hurcolni az az üzemeltető. Másodszor nincs pénzügyi átgondoltsága annak, hogy ezt megspórolja, hiszen a hibaelhárítás mindig nagyobb költség lesz. Ha meg baleset is történik, akkor az életjáradék, amit fizetni kell, egy munkáltatónak sem éri meg. Mennyivel egyszerűbb és olcsóbb egy 3 évenkénti VBF nem? Nos ezt majd mindenki eldönti lelkiismerete és felelősség érzete szerint.

Túlsok gyermek...

Sajnos a statisztika azt mutatja hogy az áldozatok zömében gyermekek. Matatnak, keresnek, érdekes nekik minden IS és hát néha oda nyúlnak ahova nem kéne. Nem azért "nem kéne" mert ott üzemszerűen lehet feszültség, hanem mert sajnos ott van. A szakember hígulás és a felülvizsgálatok "plusz papírként" kezelése drasztikusan emelkedő tendenciát von maga után. Gondoljunk csak a most februárban (2023) zuhanyozóban áramütést szenvedett 27 éves hölgyre vagy a tavaly novemberben bekövetkezett tragikus balesetre ahol 10 éves kislány vált áldozatul a fent leírt okoknak. Szintén statisztika szerint mondom, 100 áramütésből kb. 15 halálos. Ez a 15% nem kevés tekintve, hogy mennyi áramütéses baleset van.

Élettani hatás

Nézzük meg mi történik a testünkkel ha áramütést szenvedünk és milyen mértékű és ideig fennálló áramerősség káros ránk. Nos ezen a ponton nem mindegy hogy milyen jellemzőjű áramról beszélünk. Az élettani hatása függ az áramerősségtől, a fennállási időtől, a test ellenállásától, az áram útjától a testben, a frekvenciától, az érintési feszültségtől. Amivel mi találkozunk egy háztartásban vagy munkahelyen az főleg a 230V 50Hz. Erre készült egy ábra: 

Az ábra azt mutatja, hogy egy átlagos test melyik zónába esik x ideig fennálló y áramerősség mellett. A zónák magyarázata a következő:

• AC-1: Általában semmi hatás
• AC-2: Általában semmi káros hatás
• AC-3: Szervi kár nem keletkezik. Az áram növekedésével és a behatási idő növekedésével visszafordítható szívritmuszavarok, pitvari fibrilláció és ideiglenes szívleállás várható. 2másodpercnél hosszabb idejű behatások esetén görcs szerű izom összehúzódások és nehézségek léphetnek fel a légzés során.
• AC-4.1: Veszélyes halálos hatások mint szívmegállás, légzésleállás, és súlyos égések léphetnek fel az AC3 hatásain felül.
• AC4.1 A szívkamra fibrilláció valószínűsége 5%
• AC4.2 A szívkamra fibrilláció valószínűsége 50%

Vagyis megállapítható, hogy fél-1 másodpercig fennálló fél Amperes áramerősség halálos lehet. Persze ahogy írtam korábban ez nagyban függ a test jellemzőitől. Test tömeg, a test víztartalma de még a bőr felületétől stb.

Mit teszünk a védelemért?

Az érintésvédelemnek számos eszköze van a balesetek elkerülésére, mint az elszigetelés, földelés, törpefeszültség alkalmazása stb. Azonban vannak esetek melyeknél nem tudunk elszigetelni és nem tudunk törpefeszültséget alkalmazni mert akkor nem működnének az eszközeink. Például a háztartási dugaljak vagy a vízmelegítőnk. Azért ezeket hozom példának mert elég gyakori balesetforrások. Az ilyen berendezések védelmére, használunk napjainkban ÁVK-t (amiről, ITT olvashatsz). Az ÁVK (áram-védőkapcsoló) vagy egyéb ismert nevein Fi-relé, életvédelmi relé, RCD, stb. olyan hibavédelmi szerv, ami az áram, áramkörből való kilépést (szivárgó áram) képes érzékelni és nagyon rövid időn belül leold. A szivárgó áramnak sem kell nagynak lenni, ugyanis a háztartásokban alkalmazott ÁVK-k 30mA érzékenységűek vagyis maximum az AC3 sávba eshetünk bele az alkalmazásával (fenti táblázat szerint). Itt fontos megemlíteni hogy csak a szivárgóáramra (fázis-föld vagy nulla-föld) fog megszólalni az ÁVK-nk. Vagyis ha fázis-nulla zárlatot csinálunk akkor a túláramvédelem fog érvényesülni, ami a mi életvédelmi szempontunkból lassú. 

Nagy probléma, hogy sok háztartásban és munkahelyen nem alkalmaznak, ÁVK-t. 

A példa kedvéért:

Az alábbi képeken szemléltetem, hogyan záródik egy-egy hibás berendezés áramköre a testünkön keresztül.

Kezdetben csak dugalj áramkörökre volt kötelező ÁVK-t tenni, ma már világítási körökre is kell. 

Nagyon gyakori eset, hogy a régi vízmelegítő okoz áramütéses balesetet. A februárban (2023) elhunyt 27 éves hölgy is ilyen módon vesztette életét. 

Egész lehetetlennek tűnő esetek is vannak. Például nemrég történt, hogy a vizes radiátorra került feszültség úgy, hogy a közelében nem volt konnektor vagy bármi villamos berendezés. Ott kiderült, hogy a szomszéd vezetékének szigetelése volt meggyengülve és a vizes falban átütött a feszültség a radiátor tartójára, ami átadta a radiátorra és már csípett is. De volt ugyan ilyen zuhanytálcával is és még számos eset, ahol a felhasználó kerek szemmel néz, hogy "ez hogy?"

Írtam már sokszor, de leírom itt is, hogy a villamos anyagok nem örökéletűek, nem karbantartásmentesek! Felül kell vizsgáltatni őket!

Végezetül egy elfogadható magyar videó, az áramütésről: